Reggeli 270...

      Egy hete fut az új műsorunk, úgyhogy itt az ideje, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjak le:)  Dióhéjban talán annyit, hogy más (persze az Előéterhez viszonyítok, mihez máshoz?:)...

       Sokminden történt az elmúlt héten, de a legmeghatározóbb számomra a Reggeli 270 debütálása volt. Izgultam, milyen lesz, hogy fogadják a hallgatók, mi lesz a vezetőség véleménye, és hogyan fogjuk megérteni magunkat a régi-új kollégával, Rékával...

       Valahogy ahhoz lehetne hasonlítani a helyzetet, mint amikor az ember másodszorra házasodik (ezt most úgy mondatm, mintha tudnám milyen az:))) Megvannak a kialakult szokásai, a bogarai, amit persze az előző társa már rég megszokott, ugyanúgy, ahogy ő is megszokta a másik minden pozitív és negatív szokását. Ekkor jön egy új társ, és meg kell próbálni visszatekerni a filmet az összeszokásig, hogy együtt csapatot tudjanak alkotni, és ne két ellenkező írányba húzzák a szekeret... Nem csak szerkezetileg lett más ez a műsor, mint az Előéter, hanem (Viktor hiányának és Réka jelenlétének köszönhetően) hangulatában, hangvételében és mondanivalójában gyökeresen megváltozott. Nem akarom egyiküket sem analizálni, a lényeg úgyis az, hogy szöges ellentétei egymásnak. Bennem valahogy úgy vizualizálódik ez, mitha Viktor lenne mondjuk Észak, Réka meg Dél, és én valahol a kettő között félúton, mondjuk Kelet. Mindkettejükkel vannak közös elveink, hasonló véleményünk bizonyos dolgokról, de teljesen más jön ki egy közös műsorból egyikkel, mint a másikkal. Viktorral kezdőként könnyű volt összeszokni, mert nem volt mihez (kihez) hasonlítani egymást. Rékával ellenben azért nem lesz nagyon nehéz, mert sokkal több tapasztalatunk van már, és tudjuk hova akarunk elérni.

        Technikailag a reggeli 270 egy sokkal összetettebb, és nehezebb műsor mint az Előéter. Több benne az előre kidolgozott elem, kevesebb az esetleges. Talán ez is az oka annak, hogy az első hét után azt mondhatom, hogy mind szakmailag, mind a hallgatói oldalról csak elismerést kaptunk eddig. Pedig Rékával pont ma jegyeztük meg, hogy annak ellenére, hogy eddig is dolgoztunk már együtt hébe-hóba, tulajdonképpen egyáltalán nem ismerjük egymást. Egyikünk sem egy gyenge jellem (én ráadásul sokszor enyhén öntörvényű és kissé elviselhetetlen is tudok lenni:), úgyhogy biztosan lesznek véleménykülönbségek, súrlódások, de bízom benne, hogy nem lesz igazán nagy gond, és a legjobb tudásunk szerint vezetjük a műsort, ha pedig a hallgatók úgy mellettünk állnak majd, mint az első héten, az lelket önt belénk egy-egy nehezebb periódusban is.. 

         Elhamarkodott következtetésekből egyelőre ennyi, a többit majd meglátjuk pár hónap múlva...