Túlsúly?...
Érdekes, hogy az emberek kilencven százaléka nincs megelégedve az alakjával. Van aki amiatt aggodalmaskodik, hogy túl sovány (ők vannak kevesebben), van aki túl kövérnek tartja magát, vagy nagynak tartja a fenekét, esetleg szeretne megszabadulni az úszógumijától... Nekik szeretnék a következőkben lelki támaszt nyújtani...
Magadhoz veszed nap mint nap a megfelelő vitaminokat? Úgy mint: Sz vitamin, F vitamin, T vitamin, esetleg FS vitamin? Hogy nem is hallottál róluk? Dehogynem, csak nem tudtad. Szalonna, Fasírt, Töltött káposzta, Füstölt Sonka (becézés nélkül Füstölt Son)... Ha a hét minden napján eszel valamelyikből, akkor te valószínűleg a nagyseggűek, úszógumisok, vagy dagadt disznók kategóriában leledzel, vagy oda tartasz (velem együtt). Lássuk mik a lehetőségeink.
Sóbert Norbi valószínű azt ajánlaná, hogy térj át a búzacsírára kecskesajttal, esetleg némi olajbogyóval, ebédidőben pedig mars ki a mezőre legelni. Mindeközben szélesterpeszben vállkörzéses Thai chi légzőgyakorlatot végezve próbálnál lépést tartani az éppen előtted elhúzó fagylaltoskocsival, miközben a szádból ökörnyál lengedez az őszi szellőben. Ugye, mindketten tudjuk hova vezet ez? Fogysz öt kilót kínkeservesen, miközben átkozod még a napot is, amikor megszülettél, majd, amikor vége a fogyókúrának, és elégedetten hátradőlve visszatérsz a szokásos vitaminjaidhoz, visszahízol tizenkettőt... Próbáltam:))) és bejött:)) úgyhogy ez egy rohadtul hatásos módszer... ha akarsz még pár kilót felszedni viszonylag gyorsan.
Norbi különben is úgy tervezte meg a kis programját, hogy az hatásos legyen - ha életed végéig csinálod (esetleg közben néhány kőkemény zsírégető szteroiddal vegyítve:)), és mondjuk ebből élsz. De megkérdezném, vajon Norbi mit javasolna olyan esetben, amikor az ember egész nap melózik egy építkezésen, és késő este korgó gyomorral betámolyog az ajtón, és artikulálatlanul annyit tud csak hörögni, hogy "van valami kaja?". Akinek ugye ilyenkor a felesége elétol egy tányér firssen mosott salátát három karika paprikával, hogy "egyed édes mer ez apdét egyes", az minden valószínűség szerint kivágja az ablakon (jobb esetben csak a salátát, durvább esetben az asszonyt is), és ugyanazzal a lendülettel fordul is kifelé az ajtón, és meg sem áll az első útjába eső McDonaldsnál, ahol rendel két dupla szalonnáshamburgert extra adag sültkrumplival és kólával...
Tiz iz dö véj? vagy vatöfakk? Feladjuk? Soha! Van más lehetőség is. Szinte látom, ahogy a teleshopban nap mint nap ugyanazt szajkózó műsorvezető üdvözült mosollyal jelenti ki, hogy öt kilót fogyott egy hét alatt, miközben ugyanúgy evett mint addig. Csak felcsatolta a rezgő mágneses Szuperdrágánadjukaparasztnak pántot a hasára, közben itta a Szuperszlim 2000 teacsomagot, és szedte a Szupernagybaromvagyhamegveszed2000 tablettacsomagot. Emberek, ez ennyire egyszerű! Nem is értem, hogy az a rengeteg túlsúlyos ember miért is nem fogyott már le 30 kilóra... Lehet, hogy egy hét folyamatos fosás után elment a kedvük tőle? Pedig a tévében, olyan jónak, sőt egyenesen kellemesnek tűnt... De valljuk be kissé nehéz mondjuk egy recepciós hölgynek úgy dolgozni, hogy izzad mint egy ló, és ötpercenként a klotyóra rohangál...Hát még egy buszsofőrnek!
Persze vannak különlegesen súlyos esetek, amikor egészségügyi okokból kell fogyni, de általában, ugye csak szeretnénk "szebbek" lenni. Az én személyes véleményem ezzel kapcsolatban az, hogy megpróbálhatunk szépen lassan változtatni az életvitelünkön (pontosabban te próbálj meg, én nem fogok mert nem akarok:)))), beiktatni egy-egy esti sétát, és jobban figyelni, mit eszünk, mert a szervezetnek minden változáshoz hozzá kell szoknia, a hirtelen változások pedig többet ártanak, mint amennyit használnak. Igyunk sok vizet kóla helyett, de ha megkívánjuk a kólát, vagy leesik a fasírszintünk, akkor ne fogjuk vissza magunkat. Az hülyeség. Ha megvonunk magunktól valamit amit kívánunk, akkor saját magunkkal szúrúnk ki. Próbáljuk inkább csökkenteni az adagokat, hátha úgy könnyebb. Abban például teljesen igaza van Norbinak, és érdemes hallgatni rá, hogy délelőtt szinte mindegy mit eszünk, estére azt úgyis elhasználja a szervezet...
Vagy van jobb ötlete valakinek?:)
