Először is, nem utálom a hétfőket. Legalábbis nem úgy, ahogy mások. De nem is rajongok kimondottan értük. Valahogy úgy lehetne a hétfőkhöz való viszonyulásomat szemléltetni, ha belekeverném Magdi nénit a Barátok közt-ből, mert nekem vele se lenne bajom, csak nem kéne szerepeljen a Barátok köztben... Egyszóval ha nem pont a hétvége után jönne, akkor a hétfő se lenne olyan rossz... 

         Van úgy, hogy hétfőn reggel az ember szeme előtt még összefutnak a betűk, szédül a feje, nyugtalankodik a gyomra, és minden végtagja el van zsibbadva... Ilyenkor kicsivel nehezebb hitelesen belerikkantani a mikrofonba, hogy szép reggelt mindenkinek, mert legszívesebben... de hagyjuk:)

          Tegnap este nézem a híradót, mesélik hogy Budapesten a Nike félmarathon miatt a fél várost lezárták, és a 38 fokos melegben centinként araszoltak az autók. Lehet, hogy velem van a baj, de ki az az idióta, aki lezárja az utakat egy forgalmas nagyvárosban, azért hogy pár ezer másik idióta ( éppen ebben a pokoli hőségben) fel-le rohangáljon az utakon?  Ezek hülyék, komolyan mondom. Rohangáljanak kinn a pusztában, ha már annyira nem bírnak magukkal. A normális ember meg, aki menne a dolga után, pácolódjon órákat a kocsiban ezek miatt az eltévelyedett lelkek miatt:)) Nem is tudom, hogy sírjak vagy nevessek... Minden esetre szép dolog, tettek az egészségükért, futottak két órát, vagyis szerintem több szmogot szívtak be, mint egy átlagos budapesti két hét alatt:))) Kinek volt ez jó? Egy átlagos orvos még a kocogást sem javasolja autóút közelében... Biztosan lett volna hely a mezőn is, és akkor közlekedni is lehetett volna, meg ezek a szerencsétlenek (állítólag több mint hétezren) nem a kipufogógázt szívták volna egész nap ebben a rohadt melegben:)

           Azt mondják, a tegnapi rekord meleg után végre visszatér az időjárás a józan ész határai közé, legalábbis egyelőre. Jó lenne.