Előéter...

      2006. augusztusában indult a Partium Rádió első komolyan összerakott reggeli műsora, amelynek sok más lehetőség közül végül a főszerk javaslatára az Előéter nevet adtuk.  A műsor hónapokon keresztül úgy zajlott, hogy Attila (a főszerkesztő) elejétől végig ott ült mellettünk nap mint nap, és minden egyes mondatot, minden bejelentkezést kielemzett, kritizált, ritkán dícsért is, de nem jellemző:)))...

       Az első hónap után már kezdtük érteni Viktorral, mennyire távol álltunk a rádiózástól eddig, és mennyi tanulnivalónk van még, aztán ahogy teltek a hónapok, egyre jobban ment a műsor, nőtt a hallgatóság, és mi ritkábban kaptunk letolást (de akkor aztán...:)...

      Közben szert tettünk egy külső munkatársra Anettre, aki a szignálok hangjaként állandó szerepet kapott a műsorban, voltak vendégeink politikusok, üzletemberek, sőt műsorvezető kolléganők is jöttek-mentek, így előfordult hogy hárman vezettük a műsort, igaz, sokáig senki se bírt ki bennünket:))) A végén már Attila úgy mutatott be minket az új kolléganőknek, hogy felkészítette őket hogy az első néhány héten valószínűleg sírva fognak hazamenni néhányszor, és, bár akkor mind csak nevetett egy jót a poénon, ez néha tényleg megtörtént... Habár most, hogy jobban belegondolok, egyetlen kolléganőnk volt, akit nem bántottunk volna meg soha, és a mai napig meghívjuk a műsorunkba ha valami nagyobb alkalom adódik, ő pedig Réka.

       Réka még nálunk is régebben jött a rádióhoz, és az a fajta ember, aki első látásra abszolut komolynak tűnik, de ha olyan helyzet adódik nagyon jókat lehet vele röhögni. Nagyon szerettük volna, ha ő marad harmadiknak nálunk az Előéterben, de a végén ez objektív okok miatt nem jött össze. Úgy néz ki, a hamarosan induló harmadik évadot is ketten kezdjük...