Bocs...

         Ma a frászt hoztam egy pasasra, korán reggel. Szerintem kis híján összecsinálta magát, én legalábbis biztos beszartam volna a helyében. Nem volt annyi lélekjelenlétem, hogy elnézést kérjek, meg hát a röhögés folytogatott így aztán amúgy sem hangzott volna túl őszintén...

        Jövünk ma reggel a Rádióba Rékával, ahogy felértünk szokás szerint megállunk a kapuban. Réka kiszáll, hogy majd ő kinyitja a lakatot (máskor én szoktam, de gondoltam, hagyom hogy ma reggel előzékeny legyen:). Odaadom neki a kulccsomómat, mondom hogy kicsi vastag kulcsot keressen. Közben látom, hogy jobbról jön egy egyetemista kinézetű tag kapucniban, a füléből mp3lejátszó fülhallgatója lóg. Mivel elég közel álltam a kapuhoz, hátramenetbe kapcsoltam, hogy hátrébb tolatok hadd férjen el rendesen a srác, de mire indultam volna már láttam, hogy hátulról kerül meg, így nem emeltem fel a lábam a kuplungról. Közben Réka még mindig a lakattal tökölt, én meg el is felejtettem hogy jár a motor, mert az elég halk és egy kis zene is szólt az autóban, és különben is hajnali hat óra tizenkilenc perc volt, még fel se ébredtem rendesen. A kapucnis fülhallgatós tag épp az autó hátuljánál battyogott, amikor Imi bácsi egy határozott mozdulattal levette a lábát a kuplungról. A szerencse az volt, hogy a másik lábammal a féket nyomtam, mert kicsit lejtős a bejárat, így amikor hirtelen felengedtem a kuplungot, az autó hatalmasat rándult hátrafelé, aztán lefulladt a motor. Akkor jutott eszembe, hogy a fülhallgatós éppen mögöttem van. Gondolom kicsit megrebbent amikor az autó hirtelen megugrott felé... Nem szitkozódott nagyon hangosan, csak mormogott valamit, de azt nagyon morcos képpel, aztán még tíz méterrel távolabb is visszafordult, gondolom elmondott még egy imát értem... Gondoltam rá hogy kiszállok és elnézést kérek de nem ment, mert még öt perccel később is fuldokoltam a röhögéstől... Min röhögtem? Többek közt azon, hogy milyen hülye vagyok, meg azon, hogy én biztos ott ájultam volna el ijedtemben...