Mesélem ma reggel Viktornak, hogy tegnap Cirkusz volt nálunk, mire rám néz: "Ki cirkuszolt?"... Mondom neki, hogy a cirkuszosok, de leginkább a páviánjuk, ami volt olyan dörzsölt, hogy kiszökött a ketrecből, és a harmadik szomszédig meg sem állt. Ott kapták el nagy nehezen hálóval, miután már a fél falut bevonták a vadászatba...

            Ugyanúgy, ahogy a szüreti bálok, lassan a cirkuszok is kimennek a divatból, legalábbis a kisebbek. Már csak azért is, mert ha valamit jól akarunk csinálni, az sok időt és sok pénzt emészt fel, márpedig sem a vándorcirkuszok, sem a szüreti bálok nem arról híresek, hogy végtelen anyagi tartalékokkal rendelkeznének. A szüreti báloknak is nagy hagyománya volt valamikor, de annak idején még a fiatalok nem csak fényképen láttak pártát vagy bokszcsizmát... Mostanra valahogy elveszítette az egész a hitelét. A falvakban megtanulnak egy "koreográfiát" a gyerekek, legtöbbször olyasvalakitől, aki maga is csak hírből ismeri a néptáncot, aztán eltáncolják, alig várva, hogy vége legyen és levehessék a kényelmetlen, sokszor nevetséges maskarát, amit magyar népviseletnek hisznek. Ez hagyományőrzés? Kinek van erre szüksége így? Szüreti felvonulás az utcán, ahol jönnek-mennek az autók... Röhely. Ugyanolyan röhely, mint egy falusi lakodalom násznépét végigsétáltatni a forgalomban... És ugyanolyan röhely, mint egy maroknyi vándorcirkusszal járni a falvakat, hogy egy-egy kultúrotthonban végigszerencsétlenkedjünk egy "előadást" húsz ember előtt, egy majommal, egy kígyóval meg két kiskutyával.

           Engem speciel nem is érdekelne annyira ez az egész cirkusz, ha nem tartozna hozzá az, hogy szerencsétlen állatokat zötyögtetnek országokon át egy vasketrecben, ami kis jóindulattal sem nevezhető lakályosnak. Nem értem, hogy lehet ezt büntetlenül megtenni a XXI. században... Eléggé ellentmond a nagy Európai Úniós állatbarát felfogásnak, nem? Én személy szerint szívesen kipróbáltatnám a kedves gazdikkal pár héten át a ketreceket, hadd érezzék, milyen luxuskörülmények között utaztatják szerencsétlen agyonkínzott, agyonéheztetett állatokat.

            A másik felmerülő probléma meg, ugye a tegnapi eset után, adja magát: Mi van, ha az óriáskígyó szökik meg? Vagy egy oroszlán?

            Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem szabadna erőltetni, mert nincs meg a helyük már a világban. A városokban sem járnak már lovas fogatok, pedig nagyon hangulatosak voltak, és biztos nagyon romantikus lehet a kedvesünkkel egy macskaköves úton kocsikázni esténként, színház, vagy opera után...