Visszagondolva azokra az időkre, amikor még én is kölyök voltam, rá kell jönnöm, hogy nálunk is mindennaposak voltak a bunyók, mi sem voltunk angyalok. Egy alkalomal például az is előfordult, hogy egyikünk belepisilt egy fél üveg narancsos üdítőbe, hogy megkínálhassa vele a másikat...

...a történet csattanója az volt, hogy mielőtt a szivatás célszemélye elvette volna az üveget, hogy igyon belőle, beszaladt egy másik osztálytársunk, és kikapta a kezéből, aztán jól meghúzta. Na akkor lett csak igazán nagy röhögés:)))

           Nagyon nehéz meghúzni a határt a kamaszos szivatások és a komoly lelki sérüléseket okozó, úgynevezett terrorizálás között. Talán a legfontosabb, hogy ne egyoldalú legyen a dolog, legalábbis szerintem... Minden iskolában, minden osztályközösségben történik ilyesmi, de azért van egy határ...

           Olvasom a hírekben, hogy egy tizenöt éves lányt a társai megvertek és feltették a netre a videót... Egy újabb eset. A meglepő lassan már az lesz, hogy megbotránkoznak rajta az emberek. Mitől lettek vajon ilyenek a gyerekek? Vagy kérdezzem inkább azt, hogy mitől lennének mások, ha már ezt látják mindenütt? A csapból is erőszak folyik. Még a mesékben is állandóan az a mentalitás köszön vissza, hogy, ha bántanak, te legyél még kegyetlenebb és üss vissza kétszer olyan erővel.

          Nehéz dolog szülőnek lenni, mert az ilyesmi miatt MINDIG a szülő a felelős. Ez az igazság. Van példa rá, hogy ebben az elvadult világban is lehet őszinte, jóérzésű felnőttet nevelni egy gyerekből. Csak a körülmények miatt egyre nehezebb...